Gyerünk anyukám! - 1. nap

Már a kisfiam születése előtt sem voltam egy nádszál alkat, de ezalatt a másfél év alatt (akkor most el is árultam, hogy mennyi idős, hoppá) rengeteg kiló szaladt fel. Hiába volt olyan, hogy egész nap alig ettem valamit, este, amikor elaludt a csemete, a vacsora után jött a kedvenc jégkrémtorta, csoki, chips, satöbbi, mintha így akartam volna egy kis boldogsághormont magamba nyomni. Igazából az okot sem tudom megmondani, hogy miért, egyszerűen csak rutinná vált a fagyóajtó nyitása és a habzsolás. Na jó, ez egy kicsit túlzás, ne úgy képzeljétek el, hogy ülök az asztalnál és marokszám tömöm magamba a kaját, hanem bizony egy kiskanállal is el lehet ennyire hízni. 

Jelenleg ott tartok, hogy a negyedikre alig tudok felmenni anélkül, hogy megállnék szusszanni, ha pedig a kisfiam is velem van, akkor minden félemeleten meg kell állni. Szerencsére már valamennyit ő is tud lépcsőzni, így ha olyan a kedve, akár az egész négy emeletet megúszom :) de egy-egy bevásárló körút (ami ugye általában az anyák én ideje, khm, khm...) bizony elég megterhelő tud lenni, sokszor van, hogy lenn hagyom a motyót a pincében, hogy a férjem majd felhozza (ezt ő ajánlotta fel, még mielőtt...). 

Éppen ezért végre rászántam magam, hogy belekezdjek a Gyerünk anyukám! programba, amit egyszer még régen, Szandránál láttam először. Akkor kezdte ő is, és nagyon inspiráló volt az útja és az, ahol most tart. Előfizettem (vagyis a férjemtől kaptam, khm, mire utalhatott ezzel, ugye :)) a kezdőknek szóló edzésprogramra, mert idáig sosem edzettem semmit sem, szóval az alapoktól indulunk. 

Szeptember 7-én indult a program, így előtte a vasárnap délutánom azzal telt, hogy kitöltöttem az adatlapot, megcsináltam az állapotfelmérést. Na ennek az eredménye mélyen lesújtó volt számomra. A méreteket most hagyjuk is, az annyi, amennyi, de hogy 30mp alatt csak 13 fekvőtámaszt (abból is a könnyítettet) és 1p alatt csak 7(!) négyüteműt vagyok képes megcsinálni, na az csodálatos. Jó messziről indulunk mondhatom... A faltámaszról aztán meg ne is beszéljünk, annak már a kivitelezése sem volt egyszerű. Szegény férjem próbált segíteni, de valahogy sosem sikerült összehangolni a stopper és a gyakorlat elindítását, én már azelőtt elfáradtam, mielőtt egyáltalán a gombot lenyomhatta volna. Kb. 5 perc szerencsétlenkedés után sikerült 9(!) másodpercig támasztanom a falat. Nonszensz. Komolyan. Tudtam magamról, hogy puding vagyok, de hogy ennyire... Abban bíztam, hogy más is így indul neki ennek a programnak, de meglepő módon csak én vettem ennyire komolyan a felkészülést, rajtam kívül senki sem töltötte fel ezeket az adatokat. Na szép, mondhatom. 

Ja és a legjobb: a program résztvevőit külön csapatokra osztották, a nevüket pedig híres sorozatok ihlették, mint pl. az Agymenők, Jóbarátok, de megalakult a Született feleségek és a Szívek szállodája csapat is. Valószínűleg a GYA csapata is elsírta magát az eredményeimen, mert én ez utóbbiba kerültem bele és hát aki ismeri Lorelai és Rory viszonyát a sporthoz, az nem is lepődik meg ezen a beosztáson :) Nekem is csak később esett le, hogy mi alapján készítették el a szervezők a csoportbeosztásokat, valószínűleg ebben a csapatban vannak a legpuhányabbak (elnézést kérek a csapattagoktól, ha esetleg nem így van), és a Született feleségekben vagy az Agymenőkben vannak azok, akik sokkal edzettebbek, mint mondjuk én, csak valami miatt újra kezdik. 

Azt még ki kell tapasztalni, hogy melyik napszak lenne nekem az ideális, én inkább délelőtt tornáznék, mert akkor "dúl bennem az energia" és a kisfiam is még alszik egyet délelőtt, délután már én is inkább pihenni (bocsi, punnyadni) szoktam, amíg a csemete alszik. Este pedig már szinte semmihez sincs kedvem, örülök, hogy eltelt a nap. 

A mai napból kiindulva nem biztos, hogy jó lesz az alvásidő alatti torna, ugyanis félidőben felébredt, így fél szemmel mindig ráfigyeltem, pedig még a gyakorlatokat sem tudtam rendesen begyakorolni, össze-vissza csináltam mindent, sokszor azt sem láttam rendesen, hogy Évi mit, hogyan csinál. Ugyanis mobilról néztem az edzést, de rá kellett jönnöm, hogy ez így baromira nem lesz jó, mert már amúgy is rossz a szemem, nemhogy még egy icipici képkockán bogarásszam az épp aktuális mozdulatsort. Szóval a következő edzést, ami szerdán lesz (vagy csütörtökön, ha aznap épp valami miatt nem tudok tornázni) megpróbálom laptopról nézni, hátha úgy jobb lesz. Egyelőre még alvásidőben, hátha nem ébred fel az uraság. 

Összességében nem volt annyira vészes az edzés, kezdésnek pont jó volt, de még sok gyakorlásra lesz szükség, mire sikerül megszoknom és szépen kivitelezni a gyakorlatokat. És már meg is van az első pozitív hozománya, már meg tudom érinteni az ujjaimmal a sípcsontomat, ugyanis eddig még a térdemig sem tudtam lehajolni. Tudom, tudom, tornázni, nyújtani kellene, ezt a gyógytornászom is elmondta, amikor jártam hozzá a derekam miatt. 

Azt azonban be kell vallanom, hogy a 45 percből csak 39-et sikerült, mert a csimota épp az ágyon kezdett el ugrálni, így azt sem tudtam - a hirtelen felszökkent 200-as vérnyomás miatt - megnézni, hogy meg lehet-e állítani a videót vagy csak befejezni lehet az órát. Én egyből a befejezésre nyomtam, de mivel már több, mint a 80%-át megcsináltam az órának, így járt a pont (de hogy az érem járt-e volna, azt nem tudom). 

Na és, hogy mi a cél? Nos az biztos, hogy 20-30 kilót nem lehet tőle fogyni, így ezt az irreális célt el is vetettem egyből. Amit el szeretnék érni az az, hogy megállás nélkül, akár súlyt cipelve is meg tudjam mászni a 4 emeletet, anélkül, hogy a tüdőmet kiköpném, valamint a kisfiam lassan nekiindul kismotorral a világnak és oda bizony kell az erőnlét, ha utól akarom érni. 

Emlékeztető magamnak a következő edzésre: 

- mobil helyett laptop (kipróbáltam, ott működik a teljes képernyőre helyezés)

- víz legyen odakészítve

- teljes rend a környéken, ahol tornázok, ne legyen útban semmi ( ki gondolta volna, hogy ha rendesen kinyújtózom, majdnem végigérem a gyerekszobát...)

- a videót meg is lehet állítani, ha valami/valaki megzavarna torna közben, így rendesen végig vihetem az órát

(- lehetőleg ne egyek meg utána egyből egy túró rudit :D)