2026.09.09.

Még formálódik bennem a blog tematikája, formája. Szeretnék személyesebb posztokat is írni, de ezeknek olyan nehéz megfelelő címet adni (nem mintha a többinek sokkal könnyebb lenne), így lehet, hogy a személyesebb posztok (mintha naplóbejegyzések lennének, amúgyis magunknak írom főként) csak egy dátumot kapnak, és ha valamilyen konkrét témáról írok, akkor az egy normális, a témához igazodó címet kap, legyen akármilyen nehéz is megszülni :) 

***

A 18 hónapos kisfiunk mostanában sokszor felkel éjszaka, bár eddig sem volt olyan, hogy teljesen végig aludta volna az éjszakákat. Amikor pici volt a háromóránkénti etetés miatt, utána pedig csak megébredt, de egy kis sétával, ringatással elaludt, nem kért enni, vagy inni. Ezzel így el is lennénk, a férjem szokott hozzá felkelni, sétál vele a lakásban, és általában 15-20 perc után le is tudja tenni az ágyba és utána alszik egy darabig. Ezt kb. 2x-3x megcsinálja, és az éjszaka reggelig nyugodtan telik. Egészen az elmúlt pár napig. 

Mostanában alighogy letenné az ágyba, szinte azonnal felébred és ismét visszakéredzkedik az apukájára, de ez egyikőjüknek sem jó hosszútávon, hiszen a kisfiunk sem tudja magát kipihenni rendesen, az apukájának pedig hajnalban kelnie kell, mert megy dolgozni. Természetesen én is fenn vagyok ilyenkor, hiszen minden neszre, nyöszörgésre megébredek, de a férjem volt olyan kedves, hogy átvállalta tőlem az éjjeleket, mondván keltem hozzá eleget. 

Pár hónapja lecseréltük a rácsos ágyát egy padlóágyra, mert az éjjeli mozgolódások alkalmával mindig nekiment a rácsnak és megébredt rá. Nem vártuk meg, hogy átmásszon/átbillenjen a rácson. A csere előtt ott aludt köztünk a nagy ágyon és úgy vettük észre, hogy jobban is alszik, lecsökkent az éjjeli ébredések száma, napközben pedig eleve ott aludt, mert abszolút nem maradt meg a kiságyban. És mivel a padlóágy már nem fért el a mi ágyunkkal egy szobában (egy másfél szobás panellakásról van szó), így ő megkapta a hálószobát, mi pedig kiköltöztünk a nappaliba, ami igényelt egy kis átrendezést emiatt :) 

Egyelőre csak szobát cseréltünk, a festés, rendes átalakítás majd a következő évben lesz esedékes, mert lecseréljük az ablakokat is, és így eleve festeni kell. 

Na de jól elkanyarodtam az eredeti száltól, szóval ott tartottam, hogy sokszor felkelt az utóbbi pár napban, ezért a férjem megkérdezte az AI-t. Nem használjuk állandóan, de ha igen, akkor általában a gyerekneveléssel, hozzátáplálással és most az alvással kapcsolatban kérünk tőle segítséget, persze a kapott információkat megszűrjük, nem vakon megyünk utána. 

(Megkérdezhetnénk az anyuka csoportokban is, vagy a védőnőtől is, de az eddigi tapasztalatok alapján szinte ugyanazokat a tanácsokat kaptuk.)

Az Okoska (mi így hívjuk egymás közt, amúgy a Google Geminijét használjuk) azt javasolta, hogy mivel már 18 hónapos (korrigáltan, mert 30. hétre született, de erről majd egy másik posztban mesélek), és ebben a korban már átállnak a babák az egyszeri alvásra, valószínűleg az áll a háttérben, hogy estére nincs meg a megfelelő alvásnyomás és nem tud egyszerűen mélyen aludni. 

Voltak már próbálkozásaink az átállásra, de valami miatt mindig meghiúsult. Most valószínűleg tényleg eljött az ideje, mert így sem ő, sem pedig mi nem tudjuk magunkat rendesen kipihenni. 

Olvastam a csoportokban (meg a Redditen), hogy vannak babák, akik maguktól állnak át az egy alvásra, és vannak, akiknek segítségre van szükségük. Mi ez utóbbi csoporthoz tartozunk, mert ő simán elalszik még délelőtt akár másfél-két órát is, majd délután szintén ennyit. Bevallom én szeretem ezeket az alvásokat, mert legalább nekem is több időm van pihenni, elég strapás egy örökmozgó totyogóval tartani a tempót egész nap. Ilyenkor nem csinálok semmi házimunkát, hanem pihenek (vagy most már tornázok a GYA program keretében), olvasok, vagy csak a social médiát pörgetem. Ilyenkor jönnek a bezzeganyák, akik még ezalatt az idő alatt sem pihennek, hanem mosnak, főznek, takarítanak, pörögnek, és még este is van idejük, energiájuk mindenre. Nos, ehhez én csakis gratulálni tudok, és már nem érzem magam "szaranyányak" amiatt, amiért én ezt nem tudom véghezvinni. 

Nem akarok belemenni abba a nyúlüregbe, miszerint mindig van, aki rosszabb helyzetben van és mégis mindent meg tud oldani, mindez mellé még mosolyogva is tud a gyerekével foglalkozni. Aki ilyet állít, az hazudik, vagy pedig van segítsége (vagy tényleg ennyire szerencsés, hogy ez az egész meg se kottyan neki)...

Első körben majd a délelőtti alvását kell eltolnunk először fél órával, majd egyre jobban. Jelenleg nincs neki fix elalvási ideje, az ébrenléti ablakokat figyeljük/figyeltük, hogy mennyi idő telik el neki ébren a két alvás között. Ha reggel 7 körül ébred, akkor kb. 10, fél 11 körül aludjon el (vagy legalábbis kezdjük el az altatást), majd ehhez képest alakítjuk a délutáni alvását is. Mostanában viszont hajnali ötkor ébred (kéri az apukáját, aki persze nem tud már jönni, mert megy dolgozni), de kb. egy órás halvány fényben történő játék, szöszmötölés után még alszik egy órát. Most ehhez képest kellene eltolni az alvást legalább 11-ig, majd később 12 utánra (vagyis ebéd utánra) és akkor talán alszik 2-2,5 órát és utána már csak este lenne alvás, hogy kellően elfáradjon és tudjon mélyen aludni. 

Volt már olyan, hogy egy kirándulás, utazás miatt kimaradt a délelőtti alvás, elég szépen bírta is, ebéd után nem is kellett sokat ringatni, viszont akkor sem aludt másfél óránál többet. 

Most utazunk haza a szüleimhez, egy hétig ott leszünk, megpróbáljuk bevezetni nála az egy alvást, kertes házban jobban el lehet vonni a figyelmét, jobban le lehet kötni, mint itthon. Ha minden kötél szakad, elmegyünk vonatot nézni, azt imádja és szerencsére nem is kell otthon messzire menni, közel van egy vasúti átjáró, ahol integetni szoktunk a vonatoknak...