Gyerünk anyukám! - 2. nap

Tegnap eljött a második nap a GYA programban és nem véletlenül ettől - vagyis az ilyen típusú tornától - tartottam a legjobban. Edó egy dinamikus, lépegetős, aerobikos órát tartott, ami alatt végig szenvedtem. 

Nem elég, hogy kövér vagyok, de még a legpocsékabb ritmusérzékkel is rendelkezem. Nemcsak a ritmust nem sikerült eltalálni, de még a mozgást sem sikerült összehangolni, össze-vissza csináltam mindent, csak párszor kaptam el a fonalat, a helyben járás például már nagyon profin megy :) néha csak röhögtem magamon kínomban, néha pedig már a könnyem is kicsordult, úgy idegesített, hogy ennyire béna vagyok. Ezért nem járok edzőterembe, aerobik órákra pedig főleg nem. 

Az óra amúgy nagyon jó volt, ha nem vesszük bele a szenvedésemet, mindent alaposan átmozgatott, ma reggel van egy kis izomlázam is, de a edzés végi nyújtás sokat segített, hogy ma fel tudjak kelni az ágyból :) 

Ami miatt lelkiismeret-furdalásom van az az, hogy a kisfiamnak kénytelen voltam bekapcsolni a YouTube Kids-et, mert máskülönben nem tudtam volna megoldani az edzést. Ezt a mozgásformát nem lehet alvásidő alatt végezni, délután pedig nem volt olyan idő, hogy a férjem le tudja vinni sétálni. Nem vagyok álszent, vannak olyan helyzetek, amikor kénytelen vagyok neki képernyőt kapcsolni. Ez egy másik történet, az egyik Fb csoportban pont a napokban volt hatalmas vita ezzel (mármint a képernyőidővel) kapcsolatban, ezzel lehet, hogy foglalkozok még itt a blogon a későbbiekben. 

Az első órát nem csináltam végig, ezért most mindenképp szerettem volna befejezni, és amikor elértünk az Edó-féle néma pacsihoz, elsírtam magam. Sírtam a fáradtság miatt és sírtam a büszkeség miatt, hogy annak ellenére, hogy sosem edzettem (pláne nem így), rengeteg plusz kiló van rajtam, és néha meg kellett állnom pihenni, végigcsináltam. Igaz, hogy a trikóm és a nadrágom teljesen átizzadt, a szemembe folyt az izzadság közben, de akkor is csináltam, mert végre változást akarok (na meg ha már a kiadtunk ennyi pénzt érte) és tudom, hogy ez a javamat szolgálja. 

Nem tudom, hogy milyen sűrűn lesznek ilyen típusú edzések, de már állok elébe, már nem tartok tőlük, és talán egyszer még sikerül eltalálni a ritmust is :) 

Emlékeztető magamnak a következő órára:

- sportmelltartó (NAGYON HASZNOS ÉS FONTOS!)

- okosóra, hogy tudjam követni az edzést 

- víz, víz, víz